Legyünk 15-ször többen!

Tegyünk 15-ször többet!

Facebook-oldalunkon hazai zöld ügyekről, valamint globális természeti problémákról is hírt adunk neked. Kedveld oldalunkat, ha szeretnél értesülni környezetünk legfontosabb ügyeiről és arról, hogy mit tehetsz Te a Föld megóvásáért!

A jövő a mi kezünkben van! Együtt még sikeresebben tudjuk megvalósítani az álmainkat: el tudjuk érni, hogy tiszta legyen a levegőnk, vegyszermentesen étkezhessünk, és a megújuló energiák elterjesztésével még idejében megállítsuk a klímaváltozást.

Csatlakozz hozzánk, hogy a remény valósággá váljon saját magunk és a jövő nemzedékek számára!

Szeretnél első kézből értesülni közösen elért sikereinkről és legfrissebb híreinkről?

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

KÖZÖS SIKEREINK AZ ELMÚLT 15 ÉVBEN

Megakadályoztuk, hogy a Zengő természetvédelmi területén NATO-lokátor épüljön

Miért? A kormány a Mecsek csúcsán, a Zengő-hegyen tervezett NATO-radarállomást építeni, mely fakivágásokkal járt volna a természetvédelmi területen. A természetpusztító beruházás ellen tiltakozók saját testükkel védték a beruházás miatt kivágásra ítélt fákat, többen hozzájuk is láncolták vagy bilincselték magukat, néhányan alpinista felszereléssel a fákra is felmásztak.

Mit értünk el? Több helyi lakossal és civil szervezettel közös kitartó munkánk eredménye, hogy végül nem épült NATO-lokátor a Zengő természetvédelmi területén.

A kormány tilalmat vezetett be a génmódosított kukorica hazai termesztésére

Miért? A jelenleg engedélyezett génmódosított növényfajok, fajták termesztésének környezeti és humánegészségügyi veszélyei nincsenek megfelelően kivizsgálva. Hazai vizsgálatok bizonyították, hogy egyes GMO-fajták csökkentik a talaj termékenységét, védett lepkefajokat veszélyeztetnek, és nagyságrendekkel több rovarirtó szert termelnak, mint ami a hazai jogszabályok alapján egyszeri permetezésre engedélyezhető – gyakorlatilag tehát mérgező növények. Ma már az is bizonyított tény, hogy a GMO-növények nem teremnek többet, mint a hagyományos fajták, viszont sokkal nagyobb környezetterhelést jelentenek.

Mit értünk el? A kormány tilalmat vezetett be a génmódosított kukorica hazai termesztésére, amely nemzetközi szinten is komoly sikernek számított. Több más szervezettel közösen azóta többször is megvédtük az EU-ban a GMO-növények termesztésére vonatkozó hazai moratóriumot, sőt a GMO-mentesség az Alaptörvénybe is bekerült. Magyarország GMO-mentes státusza komoly gazdasági előnyt is jelent a hazai mezőgazdasági termények számára, hiszen az európai fogyasztók kb. 80 százaléka elutasítja a génmódosított termékeket.

Megszűnt a Rába szennyezése

Miért? A Rába habzása hosszú éveken át okozott problémát. A Greenpeace mérései kimutatták: a szennyezést a folyóba engedett szennyvíz okozza, mely számos vegyület esetében akár többszörösen meghaladták az előírt határértéket. A szakértői vélemények szerint a habot a folyó mentén lévő három bőrgyár okozta, amelyek a bőrcserzésnél használt naftalin-szulfonátot engednek a vízbe.

Mit értünk el? Követeléseink hatására beszüntette a szennyezést a Rábát évek óta szennyező Boxmark osztrák bőrgyár.

Elértük, hogy részecskeszennyezés miatt is szmogriadóval figyelmeztessék az embereket az egészségkárosító hatású levegőre Budapesten, és korlátozzák az autóforgalmat

Miért?

Télen a fővárosban a levegő szennyezettsége növekszik, ám korábban ritkán rendeltek el szmogriadót, mivel a hatályos rendelet ezt pont a legjellemzőbb részecskeszennyezés esetén nem írta elő. A levegő tartós részecskeszennyezettsége károsítja egészségünket: évi körülbelül 13 ezer magyar lakos idő előtti elhalálozását okozza.

Mit értünk el? A Greenpeace Magyarország felhívta a figyelmet arra, hogy azonnali változtatásokra van szükség Budapest levegőjének tisztaságáért, egészségünk és környezetünk védelméért. A „Stop szmog”-koalícióval közös kampányunk eredménye, hogy 2008 óta a részecskeszennyezést is figyelembe veszik a budapesti szmogriadók elrendelésekor.

„Megtaláltuk” a környezetvédelmi pályázatok eltűnt 28 milliárd forintját

Miért? A kormány hosszas ígérgetések után sem írta ki azokat a környezetvédelmi célokra fordítható pályázatokat, melyeket a a széndioxid-kvóta bevételeiből származó Zöld Beruházási Rendszer 28 milliárd forintjából kellett volna finanszíroznia.

Mit értünk el? Greenpeace aktivisták sátrat vertek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium épülete előtt. Az akciót követően kiírták az addig csak ígérgetett, környezetvédelmi célokra fordítható pályázatokat.

Az éghajlatvédelem nyert, a Mátrai Erőmű veszített

Miért? A Mátrai Erőművet egy új, 440 MW-os blokk megépítésével akarták bővíteni. Az erőmű már így is Európa legszennyezőbb, legrosszabb hatékonyságú erőművei közé tartozott, és a legjelentősebb üvegházhatásúgáz-kibocsátó volt Magyarországon. Az új blokk mintegy 2,5 millió tonna további széndioxid-kibocsátással terhelte volna a légkört és súlyosbította volna a klímaváltozást.

Mit értünk el? A WWF és a Greenpeace közös fellépésének köszönhetően a kormány elállt a szénerőmű bővítésétől.

Megmutattuk, hogy állhatna át Magyarország a megújulókra

Miért? A klímaváltozás ellen a megújulók használatával tudunk a leghatékonyabban küzdeni. Ennek ellenére Magyarországon nagyon kevés megújuló energiát használunk. 2012-ben a teljes energiaigényünk mindössze 7%-át fedeztük megújuló energiaforrásokból, a többit a klímára és az egészségünkre ártalmas fosszilis energiából vagy veszélyes atomenergiából állítottuk elő.

Mit értünk el? Kiszámoltuk a Progresszív Energia[Forradalom] forgatókönyvünkben, hogy miként növelhetnénk a megújulók arányát 100%-ra hazánkban.

Megkezdtük a ruhaipar méregmentesítését

Miért? Sokan nem is tudják, hogy a ruhaipar is nagyban hozzájárul a  környezetszennyezéshez. Káros anyagokat juttatnak az élővizekbe, sokszor a gyárakban dolgozók és a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik.

Mit értünk el?A Greenpeace Magyarország is csatlakozott ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amely az iparág méregtelenítésének megkezdését tűzte ki célul. A 201113-as kampányunk hatására a legnagyobb ruházati világmárkák – például a Zara, a H&M vagy az Adidas – vállalták, hogy a következő évek során elhagyják a termékeik gyártása során használt veszélyes anyagokat.

Uniós szintű vizsgálat indult az almásfüzítői vörösiszaptározó kapcsán

Miért? Az almásfüzítői tározó a kolontári után a második legnagyobb vörösiszaptározója hazánknak. A Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a közvetlenül a Duna partján lévő, szivárgó tározóba ne hordhassanak további veszélyes anyagokat. A telepen folyó veszélyeshulladék-lerakás jogsértő, és komoly környezeti kockázatot jelent.

Mit értünk el? Panaszunkat követően, a tározóval kapcsolatban feltárt szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.

Elszállították a BVM Illatos úti telephelyéről a 2000 tonnányi vegyianyagot

Miért? A kolontári vörösiszap-katasztrófa után elkezdtünk fokozottabb figyelmet szentelni a hazánkban fellelhető szennyezett területekre, melyek időzített vegyi bombaként veszélyeztetik a környezetünket és az egészségünket. A Budapesti Vegyiművek (BVM) Illatos úti telephelyén katasztrófaközeli állapotokat találtunk: nagy mennyiségű veszélyes hulladékot tároltak szabálytalanul, mely folyamatosan szennyezte a környezetet és veszélyeztette a környéken lakók egészségét.

Mit értünk el? A Greenpeace Magyarország az ügyben aktív együttműködő partnereivel közösen, hosszú évek munkájával elérte, hogy a kormány végre intézkedjen. Ennek erdeményeképpen elszállították a telephelyről a 2000 tonnányi vegyianyagot. A terület teljes kármentesítése még folyamatban van.

Nemzetközi összefogással megmentettük az Adriai-tenger horvát partjait

Miért? 5 olajipari cég olajkiteremelést kezdeményezett az Adriai-tenger horvát partjainál, amely veszélybe sodorta volna az ottani élővilágot. A kitermelt olaj elégetése sok millió tonnányi üvegházhatású gáz kibocsátásához vezetett volna.

Mit értünk el? A Greenpeace nemzetközi fellépéssel megakadályozta, hogy olajfúró tornyok lepjék el a térséget, így gátat szabtunk az olajkiömléseknek és a súlyos helyi környezetszennyezésnek.

A kormányhivatalnak teljesítenie kell a szennyezéseket érintő közérdekű adatigénylésünket

Miért? A volt Budapesti Vegyiművek garéi szennyezésével kapcsolatosan a Baranya Megyei Kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását – megsértve ezzel a törvényi előírásokat. A nyilvánvaló törvénysértés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, akik teljes mértékben igazat adtunk nekik. Ezt követően nem maradt más eszközünk: bepereltük a Baranya Megyei Kormányhivatalt, hogy kiadja részünkre a közérdekű környezeti adatokat.

Mit értünk el? Az első fokú döntés teljes mértékben a Greenpeace Magyarország keresetének adott igazat, és kötelezte a tövénysértő kormányhivatalt a szennyezési adatok azonnali és ingyenes kiadására.

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.